Örömmel konstatáltam, hogy tegnap már 77 oldalmegtekintés volt, és a progresszió is örömteli:) Csak így tovább. Portugália figyelünk! USA még ver!
Tegnap nem sok minden történt. Itthon voltam és lapozgattam a könyvet, valamint rendszergazdai jogokat adtam magamnak a blogon, így már isten vagyok, nem csak Dorci! Eddig ő volt az istennő... Későn érkezett meg a kislány ezért megint nem volt szomszédolás, de ma a madaras Tesco előtt lemegyünk, ígérem....
Ma reggel elmentem Weil am Rheinba interjúzni. Szépen oda is találtam és még gyorsabban is, mint a térképek kiadták. Ameddig volt 120 korlát a német autópályán, addig olyan nagynak éreztem a kocsit, de amint feloldották, hát nem sok esélyem volt... Rengeteg kamion ment. 4 szóra érdemes dolog volt. A franciáknál egy kamion nekiállt előzni a másikat 90 el nagy szélben, és kb 5 km-t mentek egymás mellett, mire összeszedett az előző 1 kilométeres sebességelőnyt... A svájci határhoz közelítve, ki volt írva, hogy kamiondugó, meg, hogy hajts balra, de ezt nem értettem igazán miért kéne autópályán balra tartani, amikor az nem KRESZ szabály, és 300 méter múlva le kell térnem jobbra. Mire az előttem hajtó hirtelen balra vágott, és én már be is mentem a jobb szélső sávban a középen álldogáló kamionok mellé (mai kedves francia sanzon: Mond nekem még egyszer, hogy szeretlek http://www.youtube.com/watch?v=wQFQgItsm18&feature=channel) , de sebaj, mert előttem is személygépkocsi, de előtte 2 kamion és piros lámpa... Aj aj... Kicsit álltam, de semmi, az előttem álló és álldogál... aj aj már csak 35 perc.... A két kamion között átférek, de hogy hajtok ki? Meg hogyan jutok el odáig, mert az előttem lévőtől nem tudok. Hát bevetettem a Ford Fiesta minden félelmetességét (egy terepjáróra), és elindultam felé. Nagyon lassan megértette, mit akarok és eljutottam a lyukig. De az orrát nem dugom ki a nyolcvannal menő sávra, a kamiontól meg semmit sem látok.... aj aj Ekkor látom, hogy a kamionos segít, amit ezúton köszönök még egyszer neki. Int, és a lóerők feldübörögnek, és a kis Fiesta kitör a végtelenbe. Totális siker!!!!!50 méter múlva irány jobbra... Okosan megcsinált rendszer... A másik az egyik útra kanyarodás volt, ahol a balra kanyarodók közé kellett valahogy bemenni, de nekem egyenesen... Folyamatosan jöttek, de aztán beengedtek, még dudált is... Ja és a parkolás. A pakolóházba nem akartam bemenni, gondoltam valami mellékutca, kis város. Nincs hely. Főúton van. Táblát nem láttam, de gondoltam megnézem a többi kocsit. Mindegyiken kis lapocska, ami a parkolás kezdetét jelzi. 90 perc. Na ilyet honnan szüljek???? Újabb kör, nagy placc. Ugyan a kocsmáé volt de beálltam, majd max leszek értetlen külföldi...
Az interjú jó volt, kaptam tollat. Nem volt hosszú, és amikor kiment lemásolni a papírokat akkor láttam a kis jegyzetét, sokat kérdezni, egy orvos Bulgáriából.. Gondoltam szólok, de aztán nem, mert nem akartam, hogy azt lássa elolvasom. Helyes fiatal lányka volt, és állásközvetítősek. Igazából élveztem a beszélgetést, ami ment, bár néha nem értettem, de amit akartam azt elmondtam, és a végén mindenki megértett mindent. Amíg nincs engedély addig nézünk nővért, majd orvosit. Utána nézünk milyen papír kell az ápolóhoz, és reméljük a legjobbat... Aranyosak voltak, és szerintem én is jó benyomást tettem nekik.
Ezután ha már 40 percért utaztam 2x 70 et, akkor nézzünk körül, meg lógjunk át Svájcba...
Ez a hely, valamint ez a környék a föld és a mennyország között van valahol. Csak azért nem mennyország, mert vannak csövik, kis szemét, meg ronda gyáripari épületek. Ja meg nem itt élünk...
Most mindenki csukja be a szemét, és képzeljen el egy... őőőő csukott szemmel nem lehet olvasni... Miért nincs hangos blog? Nyisd ki! NYISD KÍÍÍÍÍÍÍÍÍ! Na remélem most már nyitva van és tudsz olvasni. Szép épületek, jó sörök, tükörsima úttest, kb max 3 éves luxusautók, rengetek kerékpáros, vannak szép nők! Őszes hajú pacákok és nők bicikliznek, kikent szőrmebundás 60as hölgy, az emberek vidámak, mozognak, ezért a 60 éves nőnek is harapnivaló feneke van, 65 körüli pacák állva gyorsít ki az országútijával, a járdán is lehet biciklizni, szép tiszta, rendezett. Valami választás volt, le is szólított az egyik tábor reklámlánya. Mondtam magyar vagyok, oh mondta tegnap is rengetegen voltak magyarok. Jó olyan helyen lenni végre, ahol tudok beszélni az emberekkel, és értem mit mondanak az utcán... A kis városkának jégcsarnoka van, sok buszjárata...
Csodás Rajna menti ipartelep a Belfort felé menő autópályán. Az épületek franciák, a másik oldal német!
Nem csodálom, hogy a franciákat a második VH-ban pár hét alatt lerohanták. A német szépen, pontosan vezet. A franci gyorsít, lassít, letol, de nem előz meg. Visszafelé jött egy konvoj 2 nagy hajót vittek 60al, de a 2 sávos részen is egy csomóan mögöttük maradtak, pedig csak picit lógtak át a kamionok, és kicsi autók voltak... Egy faluban az autómata rámvakuzott, pedig 60-al sem mentem... A német autópályán korcsolyázni lehet, a francia látott szebb napokat is...
Holnap Ballon biciklivel, vasárnap meg Bázel 3 indiaival, de Dorci úgy szeretné, hogy elvisszük őket, majd külön megnézzük amit karunk, majd visszavisszük őket. Legalább a benzin kijön remélem...
No comments:
Post a Comment